Sok közösség összeadja a tudását és céljait, és ebből közös, országos irányokat alkot. Nem pártok manipulatív versengése saját célokkal, hanem egy közösen kialakított program születik. A tartalom alulról épül, nem felülről, pártközpontok írják. Nem kész válaszokat adunk, hanem keretet a saját út megtalálására.
Ez egy eszköz arra hogy a sorsunkat magunk irányítsuk.

Mert ez nem „mozgalom”, hanem keretrendszer. A jelenlegi pártrendszernek sincs külön neve, a pártoknak van. Itt a keret neve egyszerűen: részvételi demokrácia. A szereplők a helyi közösségek; nekik lehet saját nevük.

Nem. Nincsenek vezetők, kampányok, pártprogramok. A döntéseket közösségek hozzák, nem központi szervezetek.

Nem. Nincs előre kijelölt út. A keret adott, de a tartalmat a helyi közösségek formálják.

Módszertani eszköztárat kínálunk nemzetközi, magyar gyakorlatok alapján. Ezek nem kötelezőek. Olyan lehetőségek, amelyeket a közösségek szabadon alkalmazhatnak.

Nem. Vannak működő példák a világban (Porto Alegre, Demoex). A modell nem elmélet, hanem kipróbált gyakorlat.

Nem. A közösség dönt, de a végrehajtást szakemberek, intézmények, megbízottak végzik. A felelősség világosan eloszlik.

Ez a honlap nem szól bele a jelenlegi politikai csatározásokba. A választ mindenkinek magának kell megtalálnia.

Ez a honlap nem szól bele a jelenlegi politikai csatározásokba. A választ mindenkinek magának kell megtalálnia.

Az, hogy az emberek közvetlenül beleszólnak abba, mi történjen a közösségükben – nemcsak véleményt mondanak, hanem tényleges döntéseket hoznak.

Nem. A népszavazás ritka, nagy horderejű ügyekről szól. A részvételi döntéshozatal rendszeres, több szinten működik: utcák, városrészek, települések, régiók saját ügyeiben és országos kérdésekben.

A helyiek sokszor jobban tudják, mire van szükségük, és így a döntések pontosabbak, igazságosabbak. A döntéseket vita, párbeszéd előzi meg, ahol mindenki megismerheti a különböző lehetőségeket.

A folyamat nyitott mindenki számára. Ha valaki nem él a lehetőséggel, akkor elfogadja, hogy a közösség aktív tagjai döntenek. A részvétel önkéntes, de az eredmény kötelező érvényű lehet.

A közösség által megbízott szervezet vállalja a megvalósítást. A nyilvános dokumentáció és az átláthatóság segít ellenőrizni, hogy a döntések valóban érvényesüljenek.

Nem feltétlenül. A részvétel történhet személyesen is, falugyűlésen vagy közösségi fórumon. A digitális eszközök csak kibővítik a lehetőségeket, nem helyettesítik az élő részvételt.

Amikor előre számolunk a várható támadásokkal, akkor nem ér minket váratlanul semmi. Ezért tudatosítjuk magunkban, hogy ezek nem tényeken alapuló állítások, hanem hatalomféltésből fakadó kísérletek arra, hogy elbizonytalanítsanak. Ha ezt felismerjük, akkor a félelem helyett nyugodtan és magabiztosan tudunk reagálni. Így megmarad az erőnk, és világosan látjuk, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a támadások kivédésére.

Ha mégis kell „technikai párt”?
Ha a közösségek választástechnikai okból pártot hoznak létre, az a részvételi elveket követi:
    - alulról épülő jelöltállítás és döntéselőkészítés
    - közös, nyilvános célok
    - nincs „jobb” és „bal” tábor, hanem konszenzus vagy szavazással eldöntött célok

A képviselőjelölteket a közösségek választják ki - alulról felfelé:
A nagyobb közösségek a kisebbek által már támogatott jelöltek közül döntenek. Tehát a jelölt a legkisebb közösség akaratából indul, nem pedig önjelölt. A kisebb közösségek tagjai ismerik egymást, sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem egy politikai kalandort választanak. A konkrét eljárás technikai kérdés, de az irány fix: alulról felfelé.

Jogi tény: az országgyűlési képviselő mandátuma jelenleg szabad, jogilag nem „visszahívható”. (Nem véletlenül alakították így.)
Politikai vállalás lehetséges: a jelölt előre nyilatkozik, hogy ha eltér a közösen elfogadott céloktól, lemond. Ez átlátható kötelezettség, de jogilag nem kényszeríthető ki.

Nem mutatunk be kész programot. Ez a részvételi demokrácia lényege: nem egy ember vagy szűk csoport mondja meg, mi legyen, hanem a közösségek alakítják ki a közös programot. (Csak néhány téma lett felvetve, melyeket könnyebb tabuk nélkül megvitatni átbeszélni.) Mi a keretet adjuk: átlátható folyamatokat, eszközöket és fórumokat. A tartalom a helyi közösségek munkájából nő ki.
Amit itt látsz, vitaindító és együttműködésre hívás, nem végleges út. Cél: közösen kialakított program, alulról, nyílt egyeztetéssel.

A pártok szerepe nélkül is megmarad az értékrendek versengése. Az emberek így is választhatnak különböző értékrendek között, csak a verseny nem pártokon keresztül zajlik, hanem a közösségekben közvetlenül az emberek döntései révén. Ez a lehetőség fennmarad a legkisebb közösségek szintjén is.
A pártok nélküli rendszer valójában demokratikusabb és sokfélébb, mert itt nem a pártok formálják a közvéleményt a saját érdekeik szerint, hogy hatalmon maradjanak, hanem az emberek közvetlenül alakítják a közéletet, a döntéseket. Nincs központi utasítás.

Ez nem olyan közösség, ahol mindenkinek ugyanazt kell gondolnia, vagy egyetlen ideológiát kell követnie. Pont az adja a szabadságot, hogy mindenki hozhatja a saját meglátását. Ahogy Mark Twain mondta:
„Nem volna jó, ha mindannyian ugyanúgy gondolkodnánk; a nézetkülönbség teszi lehetővé a lóversenyt is.”
Itt mindenki felvállalhatja önmagát. Nem az a cél, hogy mindenki egyformán lássa a világot, hanem hogy a sokféle gondolat együtt adjon erőt a közösségnek.